A református címer. A reformáció

A címer főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátrafordulva a zászlóra tekint. A Bárány, Jézus Krisztus, aki a kereszten aratott győzelmével maga a tökéletes áldozat mindannyiunk bűnéért.
Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a pusztító háborúkban úgy állt az egyház, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár az egyház is újraéled a megpróbáltatások után. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”(Róma 8, 31)


Minden év október 31-én emlékezünk a reformáció elindítására. 1517. október 31-én Luther Márton kitűzte a 95 tételt a wittenbergi vártemplom kapujára. 

Luther Márton



A reformáció eseményeinek sorát Martin Luther (1483-1546) fellépése indította el. A német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár 1517. október 31-én Wittenbergben fogalmazta meg és tette közzé 95 tételből álló vitairatát, amelyet rövidesen Németország-szerte olvastak és vitattak. A gyakorló pap személyes vívódásainak eredményeként, a Bibliát szóra bírva jutott el a legfontosabb teológiai felismeréshez, a hit általi üdvösség tanításához, miszerint Isten előtt sohasem lehetünk elég jók, sohasem tehetünk elég jót, csak a hitünk alapján ajándékoz meg Isten az örök élettel.
Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát, ami akkor „közügy” volt. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, ill. a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén is tetten érhető.
Luther megkerülhetetlen a modern kor embere számára. Mindannyiunk számára példa lehet: bátran, megalkuvást nem ismerve állt ki a meggyőződéséért mindenekelőtt a Szentírásra és a lelkiismeret szavára hallgatva. Luther megkerülhetetlensége azonban nem csak az egyén és az egyetemes kereszténység története szempontjából igaz, de valóságos a XVI. századnak és a későbbi koroknak az európai és világtörténeti eseményei szempontjából is. A reformáció ebben az értelemben közös öröksége mindannyiunknak, hívőknek és nem hívőknek, keresztényeknek és más vallásúaknak egyaránt.

Forrás: http://reformacio2017.hu/luther-marton/

Kálvin János




“Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.”
Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt (1946.)

Az Észak-Franciaországban született Jean Calvin (1509-1564) nevéhez fűződik az a 16. században útjára indult vallási, teológiai irányzat, amely egyszerre politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális mozgalommá is vált, átformálva Európa történelmét. Mindezt összefoglalóan – talán helytelenül, s Kálvin akarata ellenére – kálvinizmusnak nevezzük, noha az új eszmerendszer nem a reformátor személyes teológiai álláspontjának kizárólagosságára épül, hanem Krisztus tanítását, s a Szentírás egyedüli igazságát hirdeti.
A francia származású svájci hitújító mindösszesen 27 éves volt, amikor megjelent a reformátori teológia – korának legteljesebb – összefoglalását jelentő műve, az Institutio Christianae religionis („A keresztény vallás rendszere”). Az élete során többször bővített, átszerkesztett könyvében az evangéliumi tanokhoz visszatérve fogalmazta meg gondolatait Istenről, az egyházról, s a keresztyén ember feladatairól.
Versében Áprily Lajos a következőképp öntötte szavakba Kálvin munkájának jelentőségét:
„Acélos új rend, győzelmes tanítás,
világformáló s mégis ősi szó.
S teremtve hull a szomjazó szívekbe:
Igaz tudomány. Institutio.”

A 450 éve elhunyt Kálvin nem magyarnak született, mégis magyarságunk, nemzeti közösségünk megmaradásában az általa megalapozott genfi reformáció eszmei és szellemi áramlata hatalmas szerepet játszott. A mohácsi csatavesztés után romokban hevert nemzet a reformáció által felismert értékekre, s a protestáns életszemléletre építve tudott megújulni, s hitében, műveltségében gazdagodni. A mai egyház és a mai társadalmunk számára éppúgy szükség van a lelki-szellemi önvizsgálatra, hogy felismerjük a teremtett világban elrendelt helyünket.

Forrás: http://reformacio2017.hu/kalvin-janos/

Károlyi Gáspár



Az első teljes magyar nyelvű Bibliafordítás az 1530 körül Nagykárolyban született (családi nevén Radics vagy Radicsics) Károlyi Gáspár nevéhez fűződik. A wittenbergi egyetem diákjaként latin, görög, héber műveltségre, s bibliakritikai ismeretekre tett szert. Nyugati tanulmányai után 1563-tól Göncön vállalt lelkipásztori szolgálatot, ahol az egyház a reformáció kálvini tanításának elfogadásával megerősödött. Károlyi iskolafejlesztés iránti elkötelezettségének köszönhetően színvonalas oktatás indult meg a városban, az ideérkező kiváló tanárok sokfelől vonzották a tanulni vágyó diákokat.

Károlyi kéziratos fordításának részlete (Károlyi Gáspár Múzeum, Gönc)
Forrás: biblia.hu


Noha már 1533 óta léteztek részfordítások (pl. Heltai Gáspáré, Sylvester Jánosé), a Biblia teljes magyar fordítása és kiadásának megszervezése Károlyihoz kötődik. Az 1580-as években, elsősorban genfi és heidelbergi latin nyelvű kiadások alapján elkezdett hatalmas fordítói munkájában a gönci lelkészt több prédikátor, s „jámbor, tudós ember” segítette. A szükséges anyagi támogatás Felső-Magyarország főuraitól érkezett, köztük Rákóczi Zsigmondtól, későbbi erdélyi fejedelemtől, aki a nyomtatási munkálatokhoz a kúriáját is átadta.
A Vizsolyra telepített nyomdában a lengyel származású Mantskovit Bálint vezetésével másfél év alatt, 1590 júliusára készült el a Bibliafordítás 700-800 példányban. Károlyi a kiadást követő évben, 1591-ben hunyt el, sírhelyének hollétét még nem sikerült tisztázni.
A reformáció egyik alaptételét, a „Sola Scriptura” elvét vallva, – amely szerint egyedül a Szentírás, Isten igéje a hit és az élet zsinórmértéke – Károlyi a magyar protestánsok több évtizedes óhaját váltotta valóra segítőivel. A Biblia egyre több hívő számára lett hozzáférhető, a magyarok saját nyelvükön olvashatták és tanulmányozhatták Isten üzenetét. Az egykori gönci diák, Szenczi Molnár Albert által gondozott második és harmadik kiadás mellett a Károlyi Bibliát számtalanszor kiadták.
Károlyi Gáspár műve nemcsak a hazai reformáció mérföldköve, hatása a magyar irodalom és költészet egészére kiterjed, sok házban a vizsolyi Biblia volt az egyetlen nyomtatott könyv. Benda Kálmán történész a következőképpen fogalmazta meg a fordítás jelentőségét: „Nagy része volt az egységes modern irodalmi nyelv kialakításában, amely a társadalmi különbségeken felül összefogta a magyarul beszélőket, bármelyik vallásfelekezethez is tartoztak, s ezzel megteremtette az egységes magyar nemzeti műveltség alapjait.

Forrás: http://reformacio2017.hu/karolyi-gaspar/

Kálvin csillag


A kereszténység egyetemes szimbólumaként használt kereszt helyett, amely Jézus golgotai kereszthalála általi megváltásra utal, a magyar reformátusok körében a csillag lett a legelterjedtebb jelkép.
Az Isten hatalmát és dicsőségét tanúsító csillagokkal gyakran találkozhat a Biblia-olvasó, azonban a legismertebb a Jézus születésének örömüzenetét hirdető betlehemi csillag motívuma, amely a napkeleti bölcseket a Messiáshoz vezette.
Bár a Magyarországi Református Egyház címerének központi alakja, s számos egyházmegye, gyülekezet és intézmény címerén, pecsétjén a zászlót tartó győztes bárány – Isten Báránya, Agnus Dei – szerepel, a református templomtornyokat több évszázada a kereszt helyett csillag díszíti, így a hétköznapokban ez vált az egyház legismertebb szimbólumává. A Krisztushoz vezető, s az evangéliumot hirdető jel széles körű elterjedéséhez a XVII. században meginduló ellenreformációval szembeni tiltakozás, s a katolikusoktól való minél élesebb elkülönülési szándék is nagyban hozzájárult.
A magyar református templomokra jellemző csillag mellett kakas is látható egyik-másik torony tetején, ami Péter tagadásának történetére utalva arra figyelmeztet, hogy semmilyen körülmény között se szégyelljük megvallani hitünket.
A nyolcágú, aranyszélű fehér Kálvin-csillagot a hívők közül sokan kitűzőként is hordják ünnepnapokon, különleges alkalmakon, jelezve ezzel felekezeti hovatartozásukat, református identitásukat.

Forrás: http://reformacio2017.hu/kalvin-csillag/

Összeállította:

Butyka Béla Csabáné
Református lelkész és vallástanár

Iskolai faliújság
Készítette: Szabó Lajos tanár úr