A református címer. A reformáció

A címer főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátrafordulva a zászlóra tekint. A Bárány, Jézus Krisztus, aki a kereszten aratott győzelmével maga a tökéletes áldozat mindannyiunk bűnéért.
Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a pusztító háborúkban úgy állt az egyház, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár az egyház is újraéled a megpróbáltatások után. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”(Róma 8, 31)


Minden év október 31-én emlékezünk a reformáció elindítására. 1517. október 31-én Luther Márton kitűzte a 95 tételt a wittenbergi vártemplom kapujára. 

Luther Márton



A reformáció eseményeinek sorát Martin Luther (1483-1546) fellépése indította el. A német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár 1517. október 31-én Wittenbergben fogalmazta meg és tette közzé 95 tételből álló vitairatát, amelyet rövidesen Németország-szerte olvastak és vitattak. A gyakorló pap személyes vívódásainak eredményeként, a Bibliát szóra bírva jutott el a legfontosabb teológiai felismeréshez, a hit általi üdvösség tanításához, miszerint Isten előtt sohasem lehetünk elég jók, sohasem tehetünk elég jót, csak a hitünk alapján ajándékoz meg Isten az örök élettel.
Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát, ami akkor „közügy” volt. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, ill. a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén is tetten érhető.
Luther megkerülhetetlen a modern kor embere számára. Mindannyiunk számára példa lehet: bátran, megalkuvást nem ismerve állt ki a meggyőződéséért mindenekelőtt a Szentírásra és a lelkiismeret szavára hallgatva. Luther megkerülhetetlensége azonban nem csak az egyén és az egyetemes kereszténység története szempontjából igaz, de valóságos a XVI. századnak és a későbbi koroknak az európai és világtörténeti eseményei szempontjából is. A reformáció ebben az értelemben közös öröksége mindannyiunknak, hívőknek és nem hívőknek, keresztényeknek és más vallásúaknak egyaránt.

Forrás: http://reformacio2017.hu/luther-marton/

Kálvin János




“Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.”
Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt (1946.)

Az Észak-Franciaországban született Jean Calvin (1509-1564) nevéhez fűződik az a 16. században útjára indult vallási, teológiai irányzat, amely egyszerre politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális mozgalommá is vált, átformálva Európa történelmét. Mindezt összefoglalóan – talán helytelenül, s Kálvin akarata ellenére – kálvinizmusnak nevezzük, noha az új eszmerendszer nem a reformátor személyes teológiai álláspontjának kizárólagosságára épül, hanem Krisztus tanítását, s a Szentírás egyedüli igazságát hirdeti.
A francia származású svájci hitújító mindösszesen 27 éves volt, amikor megjelent a reformátori teológia – korának legteljesebb – összefoglalását jelentő műve, az Institutio Christianae religionis („A keresztény vallás rendszere”). Az élete során többször bővített, átszerkesztett könyvében az evangéliumi tanokhoz visszatérve fogalmazta meg gondolatait Istenről, az egyházról, s a keresztyén ember feladatairól.
Versében Áprily Lajos a következőképp öntötte szavakba Kálvin munkájának jelentőségét:
„Acélos új rend, győzelmes tanítás,
világformáló s mégis ősi szó.
S teremtve hull a szomjazó szívekbe:
Igaz tudomány. Institutio.”

A 450 éve elhunyt Kálvin nem magyarnak született, mégis magyarságunk, nemzeti közösségünk megmaradásában az általa megalapozott genfi reformáció eszmei és szellemi áramlata hatalmas szerepet játszott. A mohácsi csatavesztés után romokban hevert nemzet a reformáció által felismert értékekre, s a protestáns életszemléletre építve tudott megújulni, s hitében, műveltségében gazdagodni. A mai egyház és a mai társadalmunk számára éppúgy szükség van a lelki-szellemi önvizsgálatra, hogy felismerjük a teremtett világban elrendelt helyünket.

Forrás: http://reformacio2017.hu/kalvin-janos/

Károlyi Gáspár



Az első teljes magyar nyelvű Bibliafordítás az 1530 körül Nagykárolyban született (családi nevén Radics vagy Radicsics) Károlyi Gáspár nevéhez fűződik. A wittenbergi egyetem diákjaként latin, görög, héber műveltségre, s bibliakritikai ismeretekre tett szert. Nyugati tanulmányai után 1563-tól Göncön vállalt lelkipásztori szolgálatot, ahol az egyház a reformáció kálvini tanításának elfogadásával megerősödött. Károlyi iskolafejlesztés iránti elkötelezettségének köszönhetően színvonalas oktatás indult meg a városban, az ideérkező kiváló tanárok sokfelől vonzották a tanulni vágyó diákokat.

Károlyi kéziratos fordításának részlete (Károlyi Gáspár Múzeum, Gönc)
Forrás: biblia.hu


Noha már 1533 óta léteztek részfordítások (pl. Heltai Gáspáré, Sylvester Jánosé), a Biblia teljes magyar fordítása és kiadásának megszervezése Károlyihoz kötődik. Az 1580-as években, elsősorban genfi és heidelbergi latin nyelvű kiadások alapján elkezdett hatalmas fordítói munkájában a gönci lelkészt több prédikátor, s „jámbor, tudós ember” segítette. A szükséges anyagi támogatás Felső-Magyarország főuraitól érkezett, köztük Rákóczi Zsigmondtól, későbbi erdélyi fejedelemtől, aki a nyomtatási munkálatokhoz a kúriáját is átadta.
A Vizsolyra telepített nyomdában a lengyel származású Mantskovit Bálint vezetésével másfél év alatt, 1590 júliusára készült el a Bibliafordítás 700-800 példányban. Károlyi a kiadást követő évben, 1591-ben hunyt el, sírhelyének hollétét még nem sikerült tisztázni.
A reformáció egyik alaptételét, a „Sola Scriptura” elvét vallva, – amely szerint egyedül a Szentírás, Isten igéje a hit és az élet zsinórmértéke – Károlyi a magyar protestánsok több évtizedes óhaját váltotta valóra segítőivel. A Biblia egyre több hívő számára lett hozzáférhető, a magyarok saját nyelvükön olvashatták és tanulmányozhatták Isten üzenetét. Az egykori gönci diák, Szenczi Molnár Albert által gondozott második és harmadik kiadás mellett a Károlyi Bibliát számtalanszor kiadták.
Károlyi Gáspár műve nemcsak a hazai reformáció mérföldköve, hatása a magyar irodalom és költészet egészére kiterjed, sok házban a vizsolyi Biblia volt az egyetlen nyomtatott könyv. Benda Kálmán történész a következőképpen fogalmazta meg a fordítás jelentőségét: „Nagy része volt az egységes modern irodalmi nyelv kialakításában, amely a társadalmi különbségeken felül összefogta a magyarul beszélőket, bármelyik vallásfelekezethez is tartoztak, s ezzel megteremtette az egységes magyar nemzeti műveltség alapjait.

Forrás: http://reformacio2017.hu/karolyi-gaspar/

Kálvin csillag


A kereszténység egyetemes szimbólumaként használt kereszt helyett, amely Jézus golgotai kereszthalála általi megváltásra utal, a magyar reformátusok körében a csillag lett a legelterjedtebb jelkép.
Az Isten hatalmát és dicsőségét tanúsító csillagokkal gyakran találkozhat a Biblia-olvasó, azonban a legismertebb a Jézus születésének örömüzenetét hirdető betlehemi csillag motívuma, amely a napkeleti bölcseket a Messiáshoz vezette.
Bár a Magyarországi Református Egyház címerének központi alakja, s számos egyházmegye, gyülekezet és intézmény címerén, pecsétjén a zászlót tartó győztes bárány – Isten Báránya, Agnus Dei – szerepel, a református templomtornyokat több évszázada a kereszt helyett csillag díszíti, így a hétköznapokban ez vált az egyház legismertebb szimbólumává. A Krisztushoz vezető, s az evangéliumot hirdető jel széles körű elterjedéséhez a XVII. században meginduló ellenreformációval szembeni tiltakozás, s a katolikusoktól való minél élesebb elkülönülési szándék is nagyban hozzájárult.
A magyar református templomokra jellemző csillag mellett kakas is látható egyik-másik torony tetején, ami Péter tagadásának történetére utalva arra figyelmeztet, hogy semmilyen körülmény között se szégyelljük megvallani hitünket.
A nyolcágú, aranyszélű fehér Kálvin-csillagot a hívők közül sokan kitűzőként is hordják ünnepnapokon, különleges alkalmakon, jelezve ezzel felekezeti hovatartozásukat, református identitásukat.

Forrás: http://reformacio2017.hu/kalvin-csillag/

Összeállította:

Butyka Béla Csabáné
Református lelkész és vallástanár

Iskolai faliújság
Készítette: Szabó Lajos tanár úr

Faliújság az Arany-napokon



A panorámakép megtekintéséhez Firefox böngésző esetén telepített Flash player szükséges.

IDE kattintva megtekinthetik a faliújságokról készült fotókat!

Reformáció hete & Arany-napok 2015

Az őszi szünet előtti utolsó két napon (október 21-22.) – a határon túli testvériskolák diákjainak, pedagógusainak részvételével – kulturális és vallási értékeink megőrzése szempontjából is meghatározó, közösségépítő programok zajlottak le intézményünkben a Reformáció hete és az Arany-napok keretén belül. Diákjaink és vendégeink vetélkedtek, versenyeztek, moziztak a Vigadóban, interaktív előadáson vehettek részt és természetesen sok élménnyel gazdagodtak. A rendezvénysorozatot az Arany János mellszobránál tartott megemlékezés nyitotta meg, ahol Dr. Ducza Lajos gondnok úr mondott beszédet, amelynek szövegét ezúton tesszük közkinccsé:

Nagytiszteletű úr, Főigazgató úr, Igazgató urak és hölgyek, Tisztelt tantestületi tagok és diákok mindhárom iskolából,

Tisztelt Hallgatóság!

Elnézésüket kérve személyes visszaemlékezéssel kezdem az idei Reformáció hete és az Arany-Napok megnyitóját. 1948 szeptemberében a helyi Arany János iskolában kezdtem tanulmányaimat és nyolc év után itt is fejeztem be.

Örömmel jártam iskolába. Ebben közrejátszhatott az is, hogy kiváló tanítóim voltak. Apostol Gábor tanító úr tanított a betűvetésre, - Nagy Dezső, Toroczkay Endre, H. Tóth István voltak kedvenc tanítóim, akiknek kvalitását az is jelzi, hogy nevüket az Ó-Arany iskola tantermeinek bejárata felett márványtábla őrzi. A magyar nyelv és irodalom tantárgyat Béres Emília tanította. Ő keltette fel irodalmi érdeklődésemet, úgy beszélt költőkről és írókról például Arany Jánosról, Móricz Zsigmondról, hogy én kisgyermekként úgy gondoltam, hogy azok kortársai lehettek, hiszen annyi mindent tudott róluk. Az persze igaz, hogy Arany János kisújszállási tanító volt és 59 elsőosztályost tanított, meg hogy verseket írt, csakhogy száztíz évvel korábban élt Kisújszálláson, mint tanítóm. Arany János költeményeit úgy megszerettem, hogy születésnapomra is az Ő verseskötetét kértem ajándékba.
Azért jutott eszembe az Arany János iránti tisztelet és vonzódás, mert tulajdonképpen Ő gyűjtött most össze bennünket. Arany János szelleme jár közöttünk, hiszen holnap, október 22-én emlékezünk halálának 133. évfordulójára. (közismert, hogy 1882. október 22-én hunyt el Budapesten).

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Reformáció hetén és az Arany-Napokon újra köszönthetjük testvériskoláink delegációit, tanárait, diákjait. Ismert, hogy Pacsérral 1996-ban, Négyfaluval 1999-ben kötöttünk testvérvárosi szerződést. A hivatalos partnervárosi megállapodások megalapozták a három település önkormányzatainak, református gyülekezeteinek kulturális, oktatási intézményeinek kapcsolatfelvételét.

Legjobban az iskolák kapcsolatfelvételének és évről-évre történő erősödésének örülhetünk. Hiszen a hosszantartó kapcsolatnak záloga az, hogy a legfiatalabbak, a gyerekek építhetik és tarthatják fenn a kapcsolatot a települések és iskolák között.
Örülhetünk a közös rendezvényeknek, kirándulásoknak, találkozóknak Erdélyben, Pacséron és Kisújszálláson. A közös és kölcsönös látogatások, családi, baráti kapcsolatok azért is fontosak, mert ezek a baráti szálak határokon átnyúlóak. Ezek a szétszakított magyar nemzet összetartozását, kohézióját erősítik.

Erről szól Magyarország alaptörvényébe foglalt nemzeti hitvallásunk is, melyben: „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.”

Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse a magyar állampolgárság megszerzése, vagy az, hogy egy négyfalui diák által kitűzött székelyzászló leng a városháza homlokzatán.

A kapcsolatépítésnek fontos állomása volt 2004. március 15-e, amikor városunkban Kecze István (Kisújszállás) Nyúl Zoltán (Pacsér) és Pap Árpád (Négyfalu) nevében testvériskolai megállapodást kötött az Arany-Napok keretében.

A református gyülekezetek bekapcsolódása tovább színesítette, lelkiekben gazdagította a kapcsolatokat. Kiemelt szerepe volt a nyári egyházi táboroknak, ebben kezdeményező szerepe volt nagytiszteletű Csányi Erzsébet lelkész asszonynak. De nehéz lenne itt most felsorolni azon tantestületek tagjainak nevét, amelyeket be kell írnunk ebbe a közös „Arany – könyvbe”.
2012-15 között fenntartói és igazgatói változások is voltak. Például a kisújszállási református gyülekezet 64 évvel az államosítás után újra iskolafenntartó lett. Ezek a változások sem gyengítették az egyre erősödő és változatos alapokon álló kapcsolatokat. Minden szerénység nélkül mondhatjuk, mert úgy érezzük, hogy az Arany-Napok, melynek a megnyitójára gyűltünk most össze, dinamizálóak voltak a három testvériskola barátságára.

Az Arany János iskola Reformáció hete és az Arany-Napok meghívója igen gazdag programot kínál. A kulturális program keretében lesz versmondó verseny Kiss Tamás verseiből, kinek október 23-án szobrot állít Kisújszállás és Debrecen önkormányzata. Lesz színházlátogatás, ki-mit-tud, honismereti vetélkedő, tantárgyi, zenei, bibliatörténeti vetélkedő. A két nap alatt lesznek kézműves foglalkozások, sportvetélkedők, kibocsátó istentisztelet és fogadalomtétel a református templomban.

Az Isten iránti hálaadás és a találkozás öröme töltheti be szívünket, hogy újra együtt vannak a határon túlról jövők, és a vendéglátók. Régi ismeretségek elevenednek fel, újak köttetnek. Mi kisújszállásiak azért vagyunk hálásak Istennek, hogy néhány kellemes napot tölthetünk együtt a testvérvárosi tanárokkal és diákokkal az Arany-Napok keretében. Ide kívánkozik az aktuális bibliai idézet: „Imé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!” Zsolt. 133:1.

Nekem pedig kedves kötelességem, hogy mint az Arany János református iskola öregdiákja, az Arany Diák Alapítvány kuratóriumának tagja, és a fenntartó református egyház gondnoka megnyissam a 2015. évi Arany-Napokat. Kívánok minden résztvevőnek kellemes időtöltést, jó szórakozást, feltöltődést, áldást, békességet!
Köszönöm, hogy figyeltek rám.

Kisújszállás, 2015. október 21.
Dr. Ducza Lajos



Az alábbi linkekre kattintva megtekinthetik a rendezvényeken készült fotókat:

Alsó tagozat


Felső tagozat


Az alsó és felső tagozat közös programja a kibocsátó istentisztelet volt, ahol a fogadalomtétel mellett megtekintettük a középiskolás diákjaink 1956-os emlékműsorát. Az Igét Keszegh-Seres Patrícia beosztott lelkész hirdette.

IDE kattintva megtekinthetik az istentiszteleten készült fotókat!

A rendezvénysorozatot egy rövid ünnepséggel zártuk le. Erről a diákönkormányzat elnöke, Horváth Gréta 8.b osztályos tanuló készített fotókat.

IDE kattintva megtekinthetik!

A pacséri küldöttség egyik tagja, Kádár Károly több ízben bizonyította már, hogy kiváló fotós. Idén is számos érdekes pillanatot örökített meg rendezvényeinkről.

Ha van Facebook hozzáférhetősége IDE kattintva megtekintheti az általa készített fotókat!


A rendezvénysorozat megvalósításához nyújtott segítséget ezúton köszönjük a Vigadó Kulturális Központnak és a TV Kisúj munkatársainak!

Köszönjük a támogatást továbbá minden olyan szervezetnek, cégnek, közösségnek és magánszemélynek, akik bármilyen módón hozzájárultak rendezvényünk lebonyolításához.

Konditerem használata

Kedves Diákjaink!

Iskolánk konditermének (földszint 0. terem) szolgáltatásait minden hétfőn 14 órától 15 óráig vehetitek igénybe. Szeretettel várunk benneteket!

Aradi vértanúk emléknapja

Október 6-án iskolánk is emlékezett az Aradon kivégzett 13 honvédtisztre. A hétfő reggeli áhítat után, az osztályfőnöki órán a diákok irányított beszélgetés keretében foglalkoztak a témával, illetve a felsős osztályok a városi rendezvényen is részt vettek (osztályonként 4 fő).

Az eseményen Tóth József főigazgató beszédét követően megtekintettük a Móricz Zsigmond Református Kollégium középiskolájának emlékműsorát. A színvonalas előadást Takácsné Győri Erika tanárnő és Cs Nagy Zoltán tanár úr rendezték. Ezután elhelyeztük koszorúinkat Kossuth Lajos és Illéssy János mellszobránál, valamint az 1848/49-es emlékműnél.

Vándorkiállítás iskolánkban

A KUNBARIKUM projekt keretein belül rajzpályázatot hirdettek a szervezők. Az elkészült munkákból, egy vándorkiállítást szerveztek, amelynek egyik állomása iskolánk volt.

IDE kattintva megtekinthetik a kiállításról készült fotókat.

Amennyiben érdeklik a KUNBARIKUM projekt részletei, olvasson bele a Karcagi Hírmondó 2015. évi októberi számának 3. oldalán található cikkbe!

Reformáció hete & Arany-napok 2015


IDE kattintva megtekintheti a Reformáció hete és az Arany-napok részletes tervezetét.

Zenei világnap

2015. szeptember 30-án emlékezett meg általános iskolánk a zenei világnapról. A Szilágyiné Horváth Henriette tanárnő által megálmodott koncerten felléptek pedagógusaink, valamint a tanulóink és hozzátartozóik, köztük a 2012-es Megasztárban ismertté vált Szűcs Ádám. Az előadást követően került sor az Arany Diák Alapítvány által adományozott szociális ösztöndíjak átadására. Az ösztöndíjakat iskolánk tagintézmény-vezetője, Tuka Antal és az alapítvány kuratóriumának titkára, Horváth Ferenc adta át.

Fotó: Tóthné Posztós Laura és Gulyás Sándor

A rendezvényen készült fotókat, videókat az alábbi linkekre kattintva tekinthetik meg: